- Miután Győr-Moson-Sopron megyében kezdtem kézilabdázni, természetesen számomra különlegesek a zöld-fehérek elleni mérkőzések. A Győrújbarát együttesében vívtam első meccseimet, majd sorrendben a Győri ETO, a Veszprém KC, a Mosonmagyaróvár és a Vác következett. 2014 nyarán igazoltam Vácra, két év elteltével a váltás mellett döntöttem, a több játéklehetőség reményében igazoltam Fehérvárra. Nem is bántam meg, jól határoztam két és fél éve. Élvezem a vezetőedző, Deli Rita bizalmát, tavaly tavasszal ezért hosszabbítottam meg a szerződésemet.
- A hazai, női kézilabdázók többségének álma, hogy magára húzza az ETO szerelését, Neked ez megadatott. Gondolsz néha a győri időszakodra?
- Igen, szép emlékeket őrzök, Róth Kálmánnál nevelkedtem, mondhatom, tőle tanultam legtöbbet a sportágról. Az ETO-nál szerettették meg velem a kézilabdát, nagyon jó alapokat kaptam, amelyek a pályafutásom során végigkísérnek. Mindig különleges ellenük pályára lépni, természetesen plusz motivációt jelent, hogy a világ egyik, sőt, alighanem a legjobb csapatáról beszélünk. Mindössze 16 évesen játszottam az első mérkőzésemet a zöld-fehéreknél, azt a találkozót soha nem fogom elfelejteni, mindegyik gólomra pontosan emlékszem. Még arra is, ki adta a gólpasszt.
- Ki adta?
- Görbicz Anita, illetve a kapusunk, Pálinger Katalin indított. Görbe és Pálinger mindig figyelt, ha egy fiatal került pályára, igyekeztek segíteni, kiszolgálni bennünket. Vigyáztak ránk, ezért is lettek példaképek. Két éven keresztül voltam a felnőtt keret tagja, nemzetközi összecsapásokon nem jutottam szóhoz, hazai kupameccsen igen, ha jól számoltam, összesen három alkalommal. Az összes mérkőzés felejthetetlen, még akkor is, ha epizodista voltam abban az együttesben. Mivel a Magyar Kupában pályára léptem, így MK-győztesnek mondhatom magam, az aranyérmet azóta is őrzöm. Volt vezetőedzőm Konkoly Csaba és a tragikus hirtelenséggel elhunyt norvég szakvezető, Karl Erik Böhn is. Minden edzőmtől tanultam valamit.
- A múlt heti, győriek elleni meccsen jól tartotta magát az együttes, Te különösen bátor játékkal jelentkeztél, négyszer voltál eredményes.
- Pontosan tudtuk, hogy a Győr nagyon jó csapat, de nem feltett kézzel mentünk fel a pályára. Kiváló hangulatot teremtettek a Kisalföldről érkező szurkolók, valamint a mi drukkereink. Utóbbiak nagyon sokat segítenek nekünk, kiváló atmoszférájú mérkőzéseket vívunk. Meg akartuk mutatni, hogy Fehérváron senki nem mehet biztosra, megnehezítjük a dolgát bárkinek, akár a világ legjobbjainak is. Próbáltuk felvenni a győriek ritmusát, ami részben sikerült is. Sok gól esett, a vendégek többször elléptek, de mindig próbáltunk visszakapaszkodni, nagyon sok dolgot megvalósítottunk az eltervezettekből támadásban és védekezésben is. Külön öröm, hogy a fiataljaink is hozzátettek a csapat játékához. Rita mindenkinek lehetőséget adott, forgatta a csapatot, jutott idő, hogy szusszanjunk egy kicsit a kispadon.
- A csapat eddig a várakozások felett teljesít, mire lehet képes a szezon további szakaszában?
- Az idény kezdete óta összekovácsolódtunk, főként itthon vagyunk erősek. Ha tudjuk tartani a formánkat, előkelő helyen végezhetünk. Most hetedikek vagyunk, ugyanannyi pontunk van, mint a közvetlenül előttünk álló debrecenieknek. Ha a 6. helyre be tudnánk futni, az szép eredmény lenne. A bajnokság nagyon erős, a középmezőny tömör, ahogy azt az utóbbi időszakban is tapasztalhattuk, gyakran borul a papírforma.
- Tavaly háromszor hívtak be a válogatott keretbe, de végül nem utaztál a decemberi, franciaországi Európa-bajnokságra. Csalódott voltál?
- Elfogadtam a szövetségi kapitány döntését. Természetesen szerettem volna ott lenni, nagy vágyam, hogy megtapasztaljam egy világverseny légkörét. Úgy gondolom, még van időm mindenre. Tavaly háromszor készültem a nemzeti együttessel, először Telkiben a B-csapattal, aztán kétszer a legjobbakkal, részt vettem a nyár végi, törökországi edzőtáborban is, majd az őszi, hazai keretedzéseken. Nemzetközi meccsen sikerült bemutatkoznom címeres mezben, szeptember végén, Győrben játszottunk Montenegróval, gólt lőttem azon a találkozón. Úgy dolgozom az edzéseken és igyekszem olyan teljesítményt nyújtani a meccseken, hogy legközelebb bizalmat szavazzon nekem Kim Rasmussen, aki többször jelezte, figyeli a játékomat. Ha úgy teljesítek, érkezik majd a meghívó.
Horog László