Másfél hete, az első félidőben elképesztő produkcióval jelentkezett a súlyos sérülése után a kapuba év elején visszatérő Herr Orsolya. A hálóőr tavaly júliusban, az új szezonra készülő együttes első edzésén szenvedett keresztszalag-szakadást, fél év kihagyás után állt vissza a kapunkba. Az első játékrész derekán még vezettünk az egy héttel később ismét Bajnokok Ligáját nyerő kisalföldiek ellen, a zöld-fehérek félidő végén 12-10-re fordítottak, végül 35-17-re nyertek. Az ETO elleni derbi első fél órájában kapusunk, Herr Orsolya remekelt, bravúrok sorát mutatta be, védte Görbicz Anita büntetőjét, majd a világklasszis ismétlését is. Hálóőrünknek döntő érdemei voltak abban, hogy az első félidőben tapadtunk a világelsőre.
- 2015 nyarán érkeztél Fehérvárra. Különleges pillanatot jelent pályára lépni az Audi Arénában?
- Szeretek ott védeni, jó érzés kapuba állni Győrben, akár az ellenfél kapujában is. A karrierem jelentős részét a kisalföldi klubnál töltöttem, összesen tizennégy évet. Mindössze hatot másutt, egyet Siófokon, kettőt Vácon, valamint az utolsó három szezonban az Alba kapujában szerepelek.
- Azóta szinte az egész ETO kicserélődött. Maradtak régi társaid Görbicz mellett?
- Valóban nem sokan, Eduarda Amorim és Bódi Bernadett, de a többiek valóban újak. Velük hosszú éveken át kézilabdáztam együtt. Drukkoltam nekik a hétvégi BL-döntő során is, örültem, hogy ismét megszerezték a trófeát.
- Visszatérve a mi meccsünkre. Az első félidőben remekül tartottuk magunkat, a második játékrészben viszont átszaladt rajtunk az ETO.
- Az igazság az, elfáradtunk, a nagyszünet után a hazaiak már csak ziccereket dobtak, döntően sikerrel. A meccs utolsó nyolc percét már a kispadról szemléltem, Flávia Gabina érkezett a helyemre. A Győr rosszul kezdte a meccset ellenünk, a második játékrészben megrázták magukat. A gólarány nagyon fontos számukra a Fradival az aranyéremért folytatott versenyfutásban, érthetően szerettek volna minél nagyobb különbséggel nyerni ellenünk. Ez nem lesz másként az utolsó két bajnoki fordulóban sem.
Szerző: Horog László
Fotó: Horváth Gyula
