A Kecskemét elleni, magabiztosan nyert, hazai, bajnoki mérkőzésen őt vitte magával a mérkőzések utáni, kötelező sajtótájékoztatóra vezetőedzőnk, Deli Rita, valamint múlt hétvégén, a Vác elleni, idegenbeli, vesztes bajnokin is az ő játékát emelte ki szakvezetőnk. Hudra Enikő az újonc alföldiek ellen kétszer, egy hete, a Duna-parti városban rendezett derbin pedig négyszer volt eredményes. Főként a második játékrészben, irányítóként játszott kiválóan, vezérletével komoly menetelésbe kezdtünk, két gólra zárkóztunk, ám a végjátékot elrontottuk.
Kézilabdás famíliában született. Nagyszülei Gyönkön élnek, nagypapája a településen edzősködött évtizedeken át, Hudra Enikő bátyja pedig a közeli Hőgyészen kézilabdázik az NB II-ben.
- A nagyszüleim jelenleg is Tolna megyében élnek, apukám és anyukám huszonöt éve költözött Székesfehérvárra, én már itt születtem. Hét évesen kezdtem kézilabdázni, ami teljesen természetesnek tűnt, a családban szinte mindenki ezt a sportágat űzte, illetve űzi. Hét évesen kezdtem az FKC utánpótlásában, szóhoz jutottam a serdülő válogatottban, két éve pedig bemutatkoztam a felnőtt együttesben.
Az utóbbi másfél éve nem a tervei szerint alakult, két térdműtéten jutott túl, másfél éve elszakadt a térdszalagja, tavaly nyáron megkezdte a felkészülést a felnőttekkel, majd szeptemberben egy újabb, korrekciós operáció következett.
- Egy hónapja tértem vissza, azóta minden a legnagyobb rendben, egyre jobban megy a játék. Február közepén, a Ferencváros elleni, hazai összecsapáson kaptam bizalmat, azóta szóhoz jutok a mérkőzéseken, pályára léptem a Kisvárda, a Kecskemét ellen és legutóbb, Vácon is. A múlt szombati találkozón az első félidőben védekezésben és támadásban sem voltunk acélosak, a megbeszélt taktikai utasításokat nem tudtuk megvalósítani. Fordulás után sikerült szorossá tenni az eredményt, de a végjátékban felülkerekedtek a vendéglátók. Az első játékrészben a szélen játszottam tíz percet, a szünet után már én irányítottam a csapatot, négy gólt szereztem. Ez volt az eddigi legjobb meccsem a felnőtt mezőnyben. Végig jól éreztem magam a pályán, élveztem a játékot. Úgy gondolom, sikerült teljesítenem az edzőm által elvártakat és megfelelően segítettem a társakat.
Szerző: Horog László
Fotó: Horváth Gyula
