Alba Fehérvár KC

„Mióta elkezdtem kézilabdázni, azóta vártam erre a pillanatra”

„Már akkor örültem, mikor Deli Rita szólt, hogy készüljek, mert pályára lépek. Az csak még boldogabbá tett, hogy sikerült gólt is lőnöm. Mióta elkezdtem kézilabdázni, azóta vártam arra a pillanatra, hogy majd egyszer megmutathassam magam az élvonalban is. Az első bajnoki gólomat a mérkőzés utolsó másfél percében lőttem. Elég kicsi volt a szög, ennek ellenére elvállaltam. A felugráskor átfutott az agyamon, mit tanácsoltak, hova próbáljunk a kapusnak lőni, de más volt a szituáció. Szerencsére azért sikerült jó döntést hoznom.“

Már előbb is átélhetted volna a gólszerzés örömét, de mint tudjuk, tavaly nyári érkezésedet követően egy súlyos sérülés hátráltatott. Mennyire volt nehéz időszak ez Számodra?

„Tavaly igazoltam Székesfehérvárra. Jól sikerült a felkészülési időszak, jó formában éreztem magam, és nagyon szerettem volna bizonyítani. Egy sérülés sosem jön jókor, de sajnos ez a sport velejárója. A sérülés után a mindennapjaim legfőbb célja az volt, hogy mindent megtegyek a teljes felépülés érdekében. A hosszú kihagyás alatt volt pár mélypontom, de összességében, úgy gondolom, sikerült pozitívan megélnem ezt az időszakot. Külön köszönettel tartozom Dr. Abkarovics Géza főorvos úrnak és Horváth Hajnalkának, a gyógytornászunknak. Sokat segített az is, hogy az edzőm végigkísérte a rehabilitációs időszakot, biztatott, hogy számít rám.”

Pelczéder Orsolyával ketten kell megoldanotok idén a balszélső pozícióját. Milyen az „együttműködés” vele, és meglátásod szerint mennyire tudjátok egymás játékát kiegészíteni?

„Örülök, hogy Pelczéder Orsolyával osztozhatom a poszton. Kiváló és fiatal kora ellenére rutinos játékosnak tartom. Bár alkatra és stílusra is mások vagyunk, sokat tudok tőle tanulni. Sok jó tanácsot ad. Edzéseken és mérkőzéseken is figyelem megmozdulásait, és igyekszem ellesni tőle a számomra hasznosítható dolgokat.”

Milyen célokat tűztél magad elé első felnőtt idényedben?

„Az első NBI-es idényemben a legfőbb célom, hogy az edzők által rám szabott időben mindig a lehető legtöbbet hozzam ki magamból és a tőlem telhető maximumot nyújtsam.”

Korábban a NEKA csapatában játszottál és utánpótlás válogatott is voltál, sőt nem is mindig a szélen szerepeltél. Hogyan lettél végül szélső, és egyáltalán a kézilabdázást kinek vagy minek hatására választottad?

„Szüleim szerették volna, hogy mindenképpen sportoljak. A kézilabda volt számomra legkönnyebben elérhető. Már nagyon fiatalon sok sikerélmény ért, aminek a hatására már hamar kiderült, hogy komolyan szeretnék a kézilabdával foglalkozni. A NEKA-s éveim alatt lettem irányítóból szélső. Hogy hogyan, azt nem tudnám pontosan elmondani. Az edzéseken és a meccseken egyre többet játszattak szélen, végül ott ragadtam. Mára már egyáltalán nem bánom. Bízom abban, hogy az irányító múltamnak, illetve a nem tipikus szélső alkatomnak köszönhetően pluszt tudok vinni a pályára.”

Mit vársz a Kisvárda elleni mérkőzéstől?

„A két csapat hasonló erősségű játékos kerettel rendelkezik. Egy nehéz, küzdős meccset várok a Kisvárda ellen, melynek a végén mi kerekedünk felül!”