Klubunk kulcsembere, a válogatottban is számításba vett 28 esztendős kézilabdázó, Mayer Szabina az EHF Kupa küzdelmeinek második játéknapján, szeptember közepén, Gdyniában, egy rossz mozdulat következtében szenvedett súlyos térdsérülést a végül 27-17-re megnyert mérkőzésen. Azóta nem számíthat rá klubedzője, Deli Rita, valamint a válogatott szövetségi kapitánya, a dán Kim Rasmussen sem.

„A lengyelországi összecsapás másnapján repültünk haza, Ferihegyről az utam azonnal a térdsérülések specialistájához, Dr. Majzik Ernőhöz vezetett, megvizsgált, azt állapította meg, amire számítottam, elszakadt a keresztszalagom. A mérkőzésen hallottam a reccsenést, egy évtizeddel ezelőtt, még győri játékosként, amikor a másik térdem sérült meg, hasonló volt a hang és az érzés, valamint a fájdalom. Akkor azonnal bedagadt a térdem, ezúttal később. A lányok segítőkészek voltak, Claudine [Mendy] a fagyasztógépét rendelkezésemre bocsájtotta, ezzel kicsit enyhítve a fájdalmamat. Valamint Elena [Gjorgjijevska] is leste minden kívánságomat, de a többiek is támogattak mindenben. A műtétre három héttel később került sor Siófokon, ugyanis ennyit kellett várni, hogy a gyulladás megszűnjön a térdemben. A beavatkozás jól sikerült, Majzik doktor szerint is szerintem is.“

Hol tartasz a rehabilitációban?

„Még az elején. Az utcai sétánál fájdalmam nincs, a lábam stabilitásán igyekszem folyamatosan javítani. Statikus mozgásokat végzek, valamint biciklizem, Horváth Hajnalkához járok gyógytornára, erőnléti edzővel is dolgozom. Fokozatosan kell ismét felépítenem magam, nem szeretnék elkapkodni semmit.“

A visszatérésedre mikor kerülhet sor?

„A következő szezonban. A 2016/2017-es idényben sajnos már nem. Egy ilyen sérülést követően hét hónap a gyógyulási idő, én optimális esetben május elején térhetnék vissza, de tiszta fejjel végiggondolva, nincs értelme kockáztatni. Ez a szezon számomra nagyon korán, szeptember közepén véget ért. Azóta kiderült, nagyon sok emberre számíthatok, rengetegen kérdezték, miben segíthetnek, hogy minél gyorsabban felépüljek.

Most az a legfontosabb, hogy ismét tökéletes legyen a lábam. A sérülésemet megelőző másfél évem kimondottan jól sikerült, jól ment a bajnokságban, a tavasszal különösen jól ment az FKC-nak. Továbbá visszakerültem a válogatottba, minden jel arra mutatott, hogy az új kapitány számít rám. Az augusztusi edzőtáborban éreztem a bizalmát, Kisfaludy Anettel sokat voltunk pályán támadásban, Mészáros Reára inkább védekező feladatokat osztott. Úgy gondolom, ha nem sérülök meg, biztosan szerepeltem volna a nemrégiben véget ért, svédországi Európa-bajnokságon.

Nem volt könnyű a tévé előtt ülve nézni az Eb-meccseket, miként a lelátón sem az a Fehérvár KC összecsapásait. A hazai bajnokságban nem csak a fehérvári, az idegenbeli mérkőzéseken is ott vagyok a csapattal. Nem könnyű a tribünről szemlélni a játékot, néha úgy érzem, legszívesebben azonnal befutnék a pályára, szeretnék segíteni a csapatnak. Természetesen ott leszek december 30-án, a Békéscsaba elleni, hazai bajnokin is, amit remélem, jó játékkal megnyerünk. Jobbak vagyunk annál, mint amit eddig mutattunk a bajnokságban, a nemzetközi porondon viszont remekeltek a csajok, minden mérkőzést megnyertek.“

A Karácsonyt vélhetően szeretteid körében töltötted, meghitt hangulatban.

„Igen, szenteste a nagymamámnál voltunk Pápán. Nem akartuk egyedül hagyni, a nyáron ugyanis elhunyt a nagypapám. Az ünnep további két napja családtagjaim körében, békében, szeretetben telt lakóhelyemen, Veszprémben.“

Horog László

Fotó: Horváth Gyula és albakezi.hu